DNS-kutatás derítette ki egy török szőlőről, hogy igazából furmint
Aki kicsit beleássa magát a szőlőfajták genetikájába, az rengeteg érdekességet talál. Kiderül, hogy a hárslevelű a furmint gyermeke, a cabernet sauvignon egyik leszármazottja a cabernet franc, a chardonnay rokona a pinot noirnak, az amerikai zinfandel teljesen ugyanaz, mint a délolasz primitivo, és így tovább. És persze kereszteződnek is, a szerelmet a szőlőben sem lehet megtiltani…
A mostani felfedezés szerint a török kolorko teljesen ugyanaz, mint a magyar furmint. Akkor már a furmint sem igazán a miénk? Ettől nem kell félni, sőt, nagy eséllyel a legendás fejedelmünk vitte magával a furminttőkéket törökhonba.
Nyitókép: Jerry James Stone: History of Grapes
Akihez növényszöveteket hordanak
Dr. José Voullamoz az ötletgazdája és az egyik szerzője annak a nagyjából ötkilós könyvnek, amelyben a világ összes ismert szőlője benne van az eredettörténetével együtt. Az első kiadás óta sorra zarándokolnak a tudóshoz a szőlészek és borászok, hogy „itt ez a kis gyökér, gyanítom, hogy ez egy…”. A doktor pedig vizsgál, elemez, és időnként olyan tudoményos felfedezéseket tesz, mint a mostani.
Dr. José Voullamoz egyszer Budapesten is tartott előadást, itt a mesterkurzus beharangozója. Az afterpartin egy hatalmas furmint feliratú övet viselt, és táncolt rendületlenül…
Sajtóközlemény következik, amelyet dr. José Voullamoz juttatott el hozzánk
Egy jelentős ampelográfiai felfedezés révén kiderült, hogy a török kolorko szőlőfajta genetikailag megegyezik a magyarországi Tokaj ikonikus fehérszőlőjével, a furminttal.
Az azonosítást a svájci szőlőgenetikus, dr. José Vouillamoz végezte DNS-profilozással, a Paşaeli Pincészet Seyit Karagözoğlu által biztosított kolorko-minták elemzése után. Az eredményt független, ismételt vizsgálatok erősítették meg, így nem maradt kétség a két fajta genetikai azonosságát illetően.
Hogyan juthatott el a furmint Törökországba?
A kolorkót Törökország Trákia régiójában, Şarköy és Tekirdağ között termesztik, ahol a Márvány-tenger erős tengeri hatása érvényesül. Seyit Karagözoğlu és István Szepsy Jr., a tokaji furmint egyik leghíresebb termelője szerint a legvalószínűbb történelmi magyarázat erre a közös identitásra a 18. század elejére nyúlik vissza. Miután 1708-ban vereséget szenvedett a Habsburgoktól, II. Rákóczi Ferenc fejedelem, a magyar függetlenségi mozgalom vezetője száműzetésben élt Lengyelországban, Franciaországban, végül az Oszmán Birodalomban, ahol számos magyar nemes kíséretében Tekirdağban (akkor Rodosto) telepedett le. Bár írásos feljegyzések nem igazolják a szőlővesszők szállítását, ez a történelmi kontextus meggyőző keretet nyújt a furmint bevezetéséhez az oszmán Trákiában.
Ugyanaz a szőlő, különböző történetek
Az elmúlt évtizedekben a kolorko szinte teljesen eltűnt a török szőlőültetvényekről. A Paşaeli Pincészet elmúlt 20 évben végzett megőrzési erőfeszítéseinek köszönhetően a fajta mára megmenekült a kihalástól, és 2009 óta készítenek belőle fajtabort.
„Ez a felfedezés megmutatja, milyen mélyen kapcsolódik a bor az európai történelemhez” – mondja Dr. Vouillamoz. „A kolorko és a furmint ugyanaz a szőlőfajta, mégis boruk különböző történeteket mesél, amelyeket az éghajlat, a kultúra és az idő alakított.”
Szepsy István Jr., akit nagyon izgat ez a felfedezés, így nyilatkozik: „A kolorko furmintként való azonosítása ritka és ékes példája annak, hogy a modern genetika hogyan képes összekapcsolni a szőlőtermesztés történetének elfeledett fejezeteit, összekötve Magyarországot és Törökországot egy több mint három évszázadra visszanyúló közös szőlőörökség révén.”
Nagyon érdekes lesz a jövőben összehasonlító kóstolásokat szervezni a kolorko és a furmint borokból.