De vajon miért hamisítják pont a proseccót? Vélemény lejjebb.
A Food Standards Agency (FSA – Élelmiszer Sztenderdek Hivatala) National Food Crime Unit (NFCU – Nemzeti Élelmiszer-bűnüldözési Egységének) akciója egy személy letartóztatásával és nagy mennyiségű hamis bor és prosecco lefoglalásával zárult.
A hírt a LinkedIn közösségi oldalon publikálta a hivatal, az alábbi szöveg az eredeti közlemény fordítása.
Fotók: prosecco.wine (a nyitófotó csak illusztráció, a hölgyeknek nincs köze a dologhoz)
67 000 palack hamis bor és prosecco körülbelül 228 millió forint értékben
Március 3-án egy 61 éves férfit tartóztattak le csalás elkövetésének szándékával kapcsolatban, amely hamis és hamisított borok és prosecco importjával és forgalmazásával kapcsolatos. Az NFCU tisztjei a londoni rendőrséggel együttműködve 90 raklap bort és proseccót foglaltak le három raktárból Észak-Londonban és Essexben. A raklapok több mint 67 000 palackot tartalmaztak, amelyek becsült kiskereskedelmi értéke körülbelül 500 000 angol font. A férfit később szabadon engedték, de felügyelet alatt marad, a nyomozás pedig továbbra is folyik.
A műveletben több partner vett részt a bűnüldöző szervek, a helyi hatóságok és a kereskedelmi szabványok területéről, köztük a londoni rendőrség és annak Észak-Regionális Szervezett Bűnözés Elleni Egységének a Bandák Elleni Partnerség részlege (North Regional Organised Crime Unit Gangs Partnership és a Biztonságosabb Környék Csoport (Safer Neighbourhood Team), az Enfield helyi hatóság és kereskedelmi szabványok, az Epping Forest Kerületi Tanács, az Essex Kereskedelmi Szabványok, valamint az FSA borellenőrző csapata.
Nincs jele annak, hogy a termékek egészségügyi kockázatot jelentenének a lakosság számára, azonban, ha aggályai vannak egy megvásárolt termékkel kapcsolatban, vegye fel a kapcsolatot a helyi kereskedelmi szabványügyi hatósággal.
„Nem áldozat nélküli bűncselekmény”
„Több mint 67 000 palack hamisított termék lefoglalása és letartóztatások végrehajtása egyértelmű üzenetet küld azoknak, akik a fogyasztók megtévesztésével akarnak profitálni: fellépünk ellenük.
Ez a művelet egyértelmű példája annak, hogy mit tudunk elérni, ha a hatóságok közös céllal működnek együtt. Szeretném megköszönni minden, a műveletben részt vevő partnernek a professzionalizmusát és elkötelezettségét.
Az élelmiszer-hamisítás nem áldozat nélküli bűncselekmény. Aláássa a törvényes vállalkozásokat és rontja a fogyasztók bizalmát. Ebben az esetben a probléma a termékek eredetiségével és minőségével kapcsolatos – a fogyasztóknak joguk van tudni, hogy amit vásárolnak, az pontosan az, aminek állítják. Az NFCU továbbra is elkötelezett a fogyasztók védelme és annak biztosítása mellett, hogy a bűncselekmények ne legyenek helye az Egyesült Királyság élelmiszeripari rendszerében.”
Andrew Quinn, a Nemzeti Élelmiszer-bűnözés Elleni Egység vezetője
A prosecco-terület Olaszország északkeleti részén
Vajon miért hamisítják a proseccót?
Vélemény: Németh Ágnes
A prosecco eredetvédett északolasz pezsgő, amely viszonylag hirtelen lett roppant sikeres. Már a Római Birodalom idején készült bor a térségben, ekkoriban még buborékok nélkül. A prosecco névről az első írásos említés 1754-ből, Vicenza tartományból származik, ekkor még illatos almára emlékeztető borként jellemzik. Pezsgőt először a 19. században készítettek itt, ahogy egyébként Magyarországon is ekkor kezdtek el először a „champagne-i módszerrel” pezsgőt készíteni. Spanyolországban is ekkor indult a pezsgőgyártás, ott a pezsgő később a cava nevet kapta.
Miért olcsóbb előállítani?
Az olaszok a 20. század elején „modernizálták” a champagne-i módszert, ami annyit jelent, hogy a bor nem palackba töltve erjedt pezsgővé, hanem hatalmas tartályokban történt a pezsgősítés, vagyis a hozzáadott élesztő és cukor szén-dioxiddá alakulása. Ez a charmat módszer, a végterméket pedig nálunk tankpezsgőnek hívják – vagyis ez az olcsóbb pezsgő, ilyenek a Törley alacsonyabb kategóriás termékei, mint a Törley Gála.
Az olcsóságnak van egy másik oka: az alapanyag. A korábban proseccónak, ma glerának hívott szőlő bőtermő, nem különösebben érzékeny, és nem is korlátozzák a hozamot, hadd teremjen, hadd roskadjanak azok a tőkék. Mivel aromatikus fajta (mint például a magyar cserszegi fűszeres vagy Irsai Olivér), a zamatok úgyis megvannak, akármilyen sok fürt nő egy tőkén.
Már van rozé proseccó is, ez 85%-ban glerából készül, 10-15%-ban pedig pinot noirból.
Akkor miért kerül olyan sokba?
Állítólag a Bellini koktélnak köszönheti a kezdeti sikereket, amit egy kreatív mixer 1948-ban készített először a velencei Harry’s bárban, ő keverte össze baracklével. Ernest Hemingway az egész világot végigitta, szerette a gyümölcsös koktélokat, így biztosan sokat népszerűsítette a proseccós koktélt is, és valószínűleg Chaplin, Truman Capote és egy sereg más híresség is járhatott a bárban.
Az igazi sikert azonban a legutóbbi gazdasági válságnak köszönheti, aminek következtében a pezsgőivók a drága francia champagne helyett kerestek olcsóbb alternatívát. Erre jó lett volna a spanyol cava is, amely ugyan champagne-i módszerrel készül, de rövidebb ideig érlelik, ennél fogva kisebb a költsége, az olasz életérzés azonban győzött. A Rómeó és Júlia, pizza, spaghetti, Vespa, Ferrari sor még hosszan folytatható, megannyi dolog, ami azonnan előhív valamit az agyunkban. És ha még ehhez jó ár és szerethető íz is párosul, kész a siker. 2013-ban történt meg először, hogy több proseccót adtak el (307 millió palackot), mint champagne-t (304 milliót). A diadal folytatódik, proseccót inni továbbra is trendi, az sikerek miatt megengedhették a reklámot is, ami még több eladást generált, a következő évben nagyobb lett a kereslet, mint a kínálat, volt egy kis „prosecco pánik”.
Mindezek következtében természetesen nőtt a proseccók ára is, annak ellenére, hogy az előállítása nem olyan költséges, mint a champagne-é (olyan magasra persze nem emelték az árat, csak annyira, hogy még megvegyék). A termelők is elkényelmesedtek, már nem törik magukat a borturistákért, a legtöbb nem is foglalkozik vendégfogadással, hiszen úgyis mindent eladnak.
Könnyű hamisítani
El is értünk odáig, hogy miért éri meg hamisítani: nem túl költséges az előállítása, de a trend miatt garantáltan megveszik. Persze van zárjegy, nyilván ezt is hamisítania kellett a csalónak, de az is lehetséges, hogy valódi zárjegyekhez jutott hozzá – ez a cikkből nem derül ki. Az valószínűsíthető, hogy normálisan elkészített majdnem-proseccót tartalmaztak a hamis palackok, még az is lehet, hogy az eredetvédett területen készültek, csak éppen nem fizették meg utánuk a zárjegyért fizetett költséget – persze ez csak feltételezés. A bűnüldöző szervek mindenképpen tiszteletet érdemelnek.
Rizottó proseccóval – receptek is találhatók a prosecco hivatalos honlapján