Interjú a meteorológussal
Nem időjárás-jelentések felolvasója, hanem fizikus- és meteorológus-diplomás szakember, aki nem mellesleg remekül kommunikál, turisztikai műsorban is bizonyított, vagány motoros, rendszeresen sportol – többek között magas szinten űzi a rúdtáncot –, kampányol a véradás mellett. Akár a magyar borágazat arca is lehetne, mivel rendszeresen, de mértékletesen fogyaszt borokat, jártas a borok és ételek párosításában, sőt még egri bikavért is házasított. No és van benne elég humor és bölcsesség, hogy túllendüljön az élet nehézségein.
Fotók: Molnár Csilla saját archívum
Kérdező: Németh Ágnes
– 2019-ben volt a Fiesta de Vino rendezvény, amelynek a szervezésében én is részt vettem, és amelyen Te is ott voltál, megtudtam, hogy kedveled a borokat. Kérlek, most a Borbulvár olvasóinak is meséld el, hogy milyen borokat szeretsz és milyen élethelyzetben szoktál bort inni?
– A borhoz is elég racionálisan állok – szakmai ártalom… Inkább az egy-két pohárban hiszek, nem a mennyiségben, és leggyakrabban esténként iszom egy kicsit. Általában olyan helyzetekben, amikor van időm megállni egy kicsit: egy nyugodt vacsora mellett, baráti beszélgetés közben, vagy egy hosszú nap lezárásaként.
Kizárólag a száraz borokat szeretem. Régebben a testesebb vörösborok álltak közelebb hozzám, ma már inkább a karakteres fehérborokat választom. Szeretem, amikor azt érzem, hogy a bornak is mintha saját személyisége lenne; friss, de közben van benne tartalom. Mostanában különösen a sauvignon blanc esik jól, mert egyszerre tud üde és komoly lenni. A napokban például egy Sauska Sauvignon Blanc került a poharamba, ami pont azt a tiszta, aromás, mégis feszes stílust hozta, amire leginkább szükségem volt.
– Szeredi Zsolt, a Vino Castillo spanyol borkereskedés tulajdonosának rokonaként alighanem spanyol borokhoz is van szerencséd, jól gondolom?
– Igen, abszolút jól gondolod. Bátran mondhatom, hogy Zsolt nagyon sokat tett hozzá a borkultúrámhoz (Köszönöm, Zsolti!). Az első borajánlásai nagyjából tizenöt évvel ezelőtt érkeztek – kimondani tényleg kicsit ijesztő. 😀 Azóta már Spanyolországba is elvitt magával, így nemcsak elméletben, hanem a helyszínen is volt alkalmam rengeteg bort megismerni, köztük sok kiváló spanyolt. Ebben a tekintetben valóban szerencsés vagyok – mindamellett, hogy családtag, jó tanító és jó útitárs is.
„Inkább a főzés közben szoktam bort inni”
– Mi a helyzet a buborékokkal? Szereted a pezsgőket?
– A pezsgő nálam kifejezetten az ünnepléshez kötődik. Nem a hétköznapok itala, inkább a kiemelt alkalmaké. Ha viszont van mit ünnepelni – és valljuk be, erre mindig lehet okot találni, ha akarunk –, akkor szívesen választok minőségi pezsgőt. Természetesen itt is a száraz vonalat követem.
– Szeretsz főzni? Szoktál? Ha igen, párosítasz az ételhez bort?
– Nagyon szeretek a konyhában sürögni, még ha nem is jut rá minden nap időm. Próbálok rendszeresen főzni magamra, és mivel jelenleg egyedül élek, mostanában nem annyira az étkezéshez, inkább a főzés közben szoktam bort inni. Ilyenkor már gondolkodom azon, hogy az adott ételhez milyen bor illene – van ebben egy kis játékosság, amit kifejezetten élvezek. Nem mondanám magam profinak, de szeretek tanulni és fejlődni ebben is, így ma már egy jól megválasztott bor nemcsak a hangulatomhoz, hanem az ízélményhez is sokat hozzá tud adni nálam is.
A magyar televíziózás egyik legbájosabb bakija
–Tőled hangzott el élő adásban „a fogyasszanak elegendő alkoholt”, ami a közelmúlt televíziózásának alighanem az egyik legkedvesebb, legviccesebb bakija, és úgy emlékszem, hogy Te ezen cseppet sem keseregtél, hanem jót nevettél magadon, így volt?
– Őszintén szólva nem volt könnyű megélni. Egy médiaszereplő egyik legnagyobb félelme, hogy élő adásban hibázik, és nekem is volt pár álmatlan éjszakám miatta. Ugyanakkor szerencsésnek érzem magam, mert ez volt az egyetlen ilyen bakim – és remélem, így is marad. Idővel viszont azt láttam, hogy a legtöbben nem bántóan, hanem inkább kedvesen és viccesen tekintenek rá. Ez nagyon sokat segített abban, hogy én is könnyebben kezeljem a helyzetet. Ma már tényleg tudok rajta nevetni, és talán pont emiatt lettem egy kicsit „emberibb” a nézők szemében, mi, műsorvezetők is hibázhatunk, nem robotok vagyunk. Hiszek abban, hogy ennek így kellett történnie, és összességében úgy érzem, jól jöttem ki belőle. Ha már egyszer így alakult, legalább általam még egy mondattal gazdagabb lett a televíziózás bakigyűjteménye.
– Amúgy ez a baki arra is felhívja a figyelmet, hogy meteorológusként nem feolvasod a súgógépről a szöveget, hanem elmondasz valamit, amit a saját tudásoddal és rengeteg munkával raksz össze. Mennyi ideig tart egy időjárás-jelentés elkészítése?
– Valóban nem felolvasunk, hanem elmondunk valamit, amit előtte végiggondoltunk és összeraktunk. Én elég szorgalmas típus vagyok, így a felkészülés jellemzően már előző nap elkezdődik: átnézem a modelleket, próbálom megérteni, milyen folyamatok zajlanak éppen a légkörben. Így a munkanap is sokkal gördülékenyebb.
A nézők talán megszokhatták, hogy nem csak a nyers tényeket mondom el. Mindig igyekszem egy-egy érdekességet is belecsempészni az időjárás-jelentésbe – legyen az egy néphagyomány, egy történelmi esemény vagy egy az adott naphoz kötődő rekord.
„Emellett a térképeket is mi szerkesztjük, ami szintén időigényes része a munkának.
Szöveges értelemben viszont már nem készülök külön. Nincs súgó, nincs füles, de tizenegy éve szinte napi szinten csinálom ezt, a szófordulatok és a gondolatmenet már »bennem vannak«. Ettől függetlenül semmit nem szabad rutinból csinálni – ezt egy baki után különösen megtanulja az ember.”
Figyelek arra, hogy ne legyek fáradt vagy dekoncentrált, és hogy a magánéleti nehézségek ne jelenjenek meg az adásban. Nem mindig egyszerű, de ez is a szakma része.
Vérlovag és rúdtáncos
– Belenéztem a Nyaralj itthon! műsorba, ahol motorozol – elképesztő! Én is megszereztem a nagymotorra a vizsgát és régen motoroztam is, de ritkán találkoztam motoros lányokkal. A hétköznapokban is motorozol?
– Igen, a hétköznapokban is motorozom. A fővárosban rengeteg időt meg lehet spórolni két keréken, így számomra elsősorban praktikus közlekedési eszköz. Bevallom, a sok munka miatt ritkábban jut idő hosszabb túrákra, de minden szezonban igyekszem legalább egy-két napot beiktatni, amikor tényleg csak az élményről szól a motorozás.
Ami pedig a motoros lányokat illeti: egyre többen vagyunk. Ma már kisebb közösségek, csajos csoportok is léteznek, így sokkal könnyebb sorstársakat találni, mint korábban. Jó látni, hogy ez a világ egyre kevésbé számít „fiús terepnek”.
– A Nyaralj itthon! műsorban is remek voltál. Készülsz a közeljövőben valami hasonló produkcióra?
– Ez sajnos nem rajtam múlik, de nagyon nyitott vagyok rá, sőt kifejezetten remélem, hogy lesz még lehetőségem hasonló produkcióban részt venni. A Nyaralj itthon! minden percét őszinte örömmel csináltam az elejétől a végéig. A visszajelzések alapján ez a nézőknek is átjött, ami különösen sokat jelent számomra. Jó érzés olyan műsorban dolgozni, amit valóban a sajátomnak érzek – hasonlóra mindig szívesen mondok igent.
– Olvastam, hogy mennyi sportot kipróbáltál, ráadásul magas szinten, az ugrálókötelezéstől a rúdtáncig, és ebben az interjúban olvastam azt is, hogy „vérlovag” vagy, vagyis motorral vért hordasz oda, ahol szükség van rá, önkéntesként részt veszel a sürgősségi vérszállításban. Csodálatra méltó már az is, hogy felhívod a figyelmet a véradásra, az meg pláne, hogy tevékenyen részt veszel egy ilyen programban. Mostanában is jut erre időd?
– A sport mindig is része volt az életemnek valamilyen formában. A rúdtáncot jelenleg is aktívan művelem és bő egy éve a spinning is nagy szerelem és gyakran pilatesre is járok, mert a nyugalom is rám fér. Vérlovagként sajnos már nem önkénteskedem. 24 órás szolgálataink voltak és ezt egy idő után képtelen voltam megoldani a több munkahely mellett. Ettől függetlenül tartom a kapcsolatot a kollégákkal, figyelem a munkájukat, és továbbra is kiállok a jó ügyekért. Hiszem, hogy akik kicsit nagyobb figyelmet kapnak, azok felelőssége, hogy ezt jó célok érdekében is használják – legyen szó véradásról vagy akár állatmentésről.
„Aki pedig ebben többet lát, az valószínűleg nem a lényegre figyel”
– Az időjárás-jelentés hála Istennek politikamentes, nem kell részt venned a kampányban, de az jutott eszembe, hogy mi lesz, ha tavasszal a hegyekben olvadni kezd a hó, és netán a második legnagyobb folyónkban is megnövekszik a vízszint. Ki lehet majd mondani, hogy árad a Tisza, vagy valahogy át kell fogalmazni, mint amikor a sportriporterek a labda helyett játékszert, a kapus helyett meg hálóőrt emlegetnek?
– Valóban, az időjárás-jelentésnek semmi köze a politikához, és én is igyekszem ezt teljesen függetleníteni. Nem szeretem, ha a szakmaiságot bármilyen logikátlan elvárás befolyásolja. Őszintén szomorúnak tartom, hogy egy ártatlan kifejezés is támadások forrása lehet, de sajnos tudom, hogy érhetnek ilyenek. Ettől függetlenül mindig a nézők tiszta tájékoztatására fókuszálok. Én kimondom, ha olvad a hó, vagy épp árad a Tisza, hiszen az én dolgom az, hogy a valóságot közvetítsem, és nem az, hogy a feszültségeket generáljam. A célom, hogy a nézők korrekt információt kapjanak, én pedig igyekszem okosan, higgadtan elvégezni a munkámat. Szerintem a nézőknek is erre van szüksége. Aki pedig ebben többet lát, az valószínűleg nem a lényegre figyel – és azt gondolom, ez inkább őt minősíti.
– De térjünk vissza a kedvenc, nyugodalmasabb témánkhoz! A Nyaralj itthon! műsorban körbejártad az országot, borvidékeken is jártál. Melyik borvidék jut elsőként eszedbe, ahol tetszett a hangulat, jó volt ott lenni, és persze a borok is tetszettek?
– Eger mély nyomot hagyott, még ha nem is ez a kedvenc borvidékem (bocs, egri borászok!). Óriási élmény volt itt a forgatás és rengeteget tanultam a vidékről az itteni borokról, vagy épp az egri bikavér házasításáról. Sőt, készítettem is egy saját bikavért a saját ízlésemre. Azóta tudom azt is, hogy a bor nemcsak sajttal vagy szőlővel jó: egy komplex, savas fehérbort remekül kiegészít a cékla, míg egy testes vörösbor mellé a szárított paradicsom is tökéletes. A borok világa tele van izgalmas párosításokkal – és én imádok tanulni.
– Kihagyhatatlan a kérdés, hogy akkor mégis melyik a kedvenc borvidéked?
– Nehéz egyetlen kedvenc borvidéket megnevezni, ez sokszor hangulat- és élethelyzetfüggő. Bakonyiként a Balaton-felvidék hangulata és borainak letisztultsága mindig nagyon közel állt hozzám, ösztönösen gyakran nyúlok vissza ehhez a vidékhez. Az utóbbi időben egyre többször választok Etyekről származó borokat is, szeretem a friss, elegáns stílusukat. És Villány is a szívem csücske – gyerekkorom óta sűrűn látogatok el ide és töltök egy-két napot a térségben.
