Ma van a Nemzeti Harisnya Nap, a „Vigyél Valakinek Virágot Nap”, a Veszélyeztetett Fajok Napja, a „Biciklizz Munkába Nap” és még vagy egy tucat. Ugyan melyik nemzet szentelhet egy napot a nejlonharisnyának? Természetesen az USA, minden napok szülője, minden futóbolond játszótere. De van ennek némi haszna számunkra is…
Fotó: Pexels / Taylor Thompson
Szerző: Németh Ágnes
Először is íme ezen cikk az apropója: ma van Nemzetközi Ezerjó Nap, aki még nem vett egy palackkal, az megteheti, és aztán lehet küldeni a fotókat, hogy segítsük ezt a sokszínű, de kevéssé becsült szőlőfajtát. Még holnap is ér. De hogy született az Ezerjó Nap és egyáltalán, hogy születnek az ilyen napok?
Roppant egyszerűen – csak el kell kezdeni
Ha már Csetvei Krisztina móri borász – az Ezerjó Nap ötletgazdája – a Rónai Egonnak adott interjújában elárulta, hogy valamelyest én inspiráltam, hát hadd meséljek még egy kicsit erről a Legyen Ma Ennek a Napja dologról.
A mikrobiológus nem tud leállni
Amikor 2016-ban elkezdtük a Hungarianwines.eu online kiadványt, emlékszem, éppen a villányi Franc & Franc konferenciáról készítettem egy anyagot, össze akartam szedni pár érdekességet a cabernet franc szőlőfajtáról, és így akadtam rá a Twitteren (ma már X a neve) a Cabernet Franc Világnapjára. Persze kíváncsi lettem, hogy jó, de mégis ki mondja azt, hogy pont ez a nap a franc-é és miért. Egy idő után eljutottam Lori Budd (lent) mikrobiológushoz, aki beleszeretett egy élelmiszerkutatóba, első randijukon egy palack bor mellett eldöntötték, hogy egy szőlőbirtokon szeretnének megöregedni. A kutyájukat a sárkány csillagképről Dracónak nevezték el, aztán mikor a szegény pára kimúlt, vettek egy sárkányfát, és belevágtak a borászatba, ami a sárkányfa latin nevét kapta, így született meg a kaliforniai Dracaena Winery.
A cabernet franc szőlőfajta lenyűgözte őket, és Lori kitalálta, hogy legyen a szőlőfajtának világnapja. (Abban az országban az lett volna a csoda, ha nem jut ez eszébe, nézzük csak meg, mi mindent ünnepelnek ma.)
Tudta, hogy csak úgy, nem illik rábökni egy napra, ezért elkezdte tanulmányozni a cabernet franc történetét, és megtudta, hogy a Három testőr című Dumas-regényben főgonoszkodó Richelieu bíboros a szőlőfajta érdekében sokat tett, ez jó indok, legyen hát a bíboros szülinapja! Igen ám, de az ötlet születésének idején abban az évben már túl voltak Richelieu születésnapján. Sebaj, a halálának napja még hátravan, legyen az! És eldőlt, a Twitteren megosztott #CabFrancDay pedig őrületes elérést produkált – legalábbis boomer szinten.
Hova kell ezt bejegyezni?
A történet inspiráló volt, így amikor Csetvei Kriszti felhívott, hogy egy bornapos cikkem kapcsán eszébe jutott az Ezerjó Nap ötlete, és kérdezte, hogy hogyan tovább, valami olyasmit mondtam, hogy ennyi! Ha te azt mondod, hogy akkor van az Ezerjó Nap, akkor úgy van, nem köthet bele senki. Addigra már kreáltam egy International Cava Dayt, amit pedig az argentinok International Malbec Daye inspirált, szóval a nemzeti / nemzetközi napok önmagam által avatott szakértője lettem – és akkor még a Kadarka Wine Day sehol sem volt.
Motor nélkül nem menne
Az International Cava Dayt elkaszálta a Cava D.O. (ez egy másik történet), a Kadarka Wine Day pedig jelenleg kissé hibernált állapotban van (aki lát benne fantáziát, jelentkezzen), azonban az Ezerjó Nap létezik, nagyon is, most már hatodik éve. Ehhez persze kell az, hogy valaki gatyába rázza, sajtóanyagot írjon, posztolgasson, zaklassa a borásztársakat, és mindenkit, akit csak elér.
A tanulság tehát annyi, hogy a magyar „Nemzeti Napok” sora nem olyan agyamenten hosszú, mint az amerikaiaké, van még egy kis játéktér, egy kis lelkesedéssel bármi lehet. De csak akkor lesz maradandó, és tényleg hasznos az „Adott Nap” tárgya számára, ha a lelkesedés évek múltán is megmarad.
P.s. Az Ezerjó Nap honlapján zseniális receptek vannak, én Wichmann Anna citromos csirkéjét számtalanszor készítettem már.
