Magyar kutyák őrzik a kaliforniai szőlőket
Malbec, Sauvi B, Cab és Zinny nem mindennapi kutyák, komoly küldetésük van, és ahogy a nevük is elárulja – ennek a küldetésnek köze van a borhoz. Vajon az itthoni „borászkutyák”, például Aszú, Ali, Prézli vagy Zenit gazdái tudják, micsoda kincset érnek ezek az ebek?
Nyitókép: Zenit (Poós Bernadett, a HNT munkatársának kutyája)
Szerző: Németh Ágnes
A napokban írtam a Nemzetközi Akármilyen Szőlőfajta Napja témáról, ebben szó volt a kaliforniai Lori Buddról, aki a Cabernet Franc Napját kitalálta és elindította. A cikk írásakor bukkantam rá a lenti kutyás cikkére, és mivel a hölgy mikrobiológus, a dűlőket vizsgáló kutyákról szóló írását is komolyan lehet venni. Aztán megtaláltam a cikke alapjául szolgáló kutatást is, amelyet 2024-ben végeztek Kaliforniában, és kiderült, hogy magyar kutyák is szerepeltek a kísérletben.
Hogy miért kellett ilyen messziről kutyákat szerezni (Magyarországon kívül még Kanadából is érkeztek kutyák), és hogy mi került négy kutya kiképzésén 428 111 dollárba (ennyi támogatást kaptak egy kaliforniai hivataltól), az nem derült ki, de a kísérlet így is tanulságos.
Kedves Borászok!
Mit tud a kutyátok, ami segíti a munkátokat?
Kutya- (macska- és egyéb állat-) barát a pincészetetek?
Írjátok meg, és küldjetek fotót is a kutyusról!
info@borbulvar.hu
Balra Zsirai Kata mádi borász Prézli kutyája (fotó: Dancsecs Ferenc), jobbra Aszú és Tisza, Toronyi Zsuzsa (Wine Communciation) kutyái
Egy centért vizsgálnak meg egy szőlőtőkét
Kutyák keresik a reptereken a kábítószert, háborús övezetekben a bombákat, de vetettek már be kutyákat citrusültetvényeken vírusok ellen vagy tavakon invazív kagylók ellen. Malbec, egy fekete labrador, és Sauvi B, egy angol springer spániel, őket a lisztharmatra képezték ki. Cab, egy német rövidszőrű vizsla, és Zinny, egy másik angol springer spániel pedig a levélsodródást okozó vírust észlelik.
„A kísérleti projekt eredményei szerint a kutyás szűrőcsapatok átlagosan 93,4%-os pontossággal mutatták ki a levélsodrótást okozó vírust. A kutyák emellett közel 100%-os pontossággal zárták ki a vírus jelenlétét. A szőlőpajzstetvek jelenlétét 97,3%-os pontossággal mutatták ki, a fertőzés hiányát pedig közel 100%-os pontossággal zárták ki. Összehasonlításképpen: a tanulmány szerint a kereskedelmi laboratóriumok körülbelül 93,4%-ban képesek kimutatni a Leafroll 3 vírusokat, és 91,4%-ban zárják ki a vírus jelenlétét.”
A kutyás szűrőprogramok alkalmazása gazdasági szempontból is ésszerű, a kísérletet bemutató Stephanie Bolton a következő számokkal támasztotta alá az érvelését: „Egy 40 hektáros szőlőültetvény kétnapos átvizsgálása területenként egy kutyavezetővel és két kutyával körülbelül 5200 dollárba kerül. A vizsgálat körülbelül 27 000 szőlőtőke átvizsgálását jelenti. Ebben az esetben a kutyás program költsége kevesebb, mint 0,01 dollár tőkénként.”
Az eredeti cikk itt olvasható
Balra Ali, a pannonhalmi Babarcziék büszke házőrzője, jobbra pedig Florian Zaruba (Kristinus) a kutyájával – ez a kutyus sajnos már nincs köztünk
Az alábbiakban Lori Budd írásának fordítása olvasható
Az eredeti cikk itt olvasható
Kutyusok és gazdik: a kötelék
A kutyák már több tízezer éve mellettünk állnak. A tudomány kimutatta, hogy legjobb szőrös barátainkat körülbelül 15 000–30 000 évvel ezelőtt háziasították a szürke farkasokból. A kutyák eredetileg inkább vadászpartnerek és őrzők voltak, mint társállatok. Az idő múlásával szerepük kibővült, ahogy az emberekkel való kötelékük is mélyült. A történelem minden civilizációjában vannak bizonyítékok arra, hogy a kutyák tiszteletre méltó helyet foglaltak el, társaságot nyújtottak és hasznosak voltak. Ma ez az ősi partnerség tovább fejlődött és kiterjedt a szőlőültetvényekre és a borospincékre is, ahol hűségük és intelligenciájuk most a kiváló borok nemes ügyét szolgálja.
Sommelier kontra Sniffmelier
A sommelier-k évekig edzik ízérzéküket és szaglásukat, hogy képesek legyenek felismerni olyan finom hibákat, mint a dugóhiba, az oxidáció vagy a brett. Bár szaglásuk rendkívül lenyűgöző, a kutyákéval nem vehetik fel a versenyt. Dokumentált tény, hogy a legjobb sommelier-k akár milliárdod résznyi koncentrációban is képesek felismerni olyan vegyületeket, mint a TCA (a Food & Wine szerint), míg a kutyák trillióod résznyi koncentrációban is képesek azonosítani ezeket a vegyületeket (a North Bay Business Journal szerint).
A szőlőültetvények védelme
A kutyákat arra is kiképezték, hogy kiszagolják a szőlőültetvények kártevőit. A szőlőliszthibák, a szabad szemmel láthatatlan apró rovarok, a szőlőlevél-tekercselő vírus okozói – ez a betegség súlyosan ronthatja a szőlő egészségét, a terméshozamot és a gyümölcs minőségét. A kutyákat, különösen a golden retrievereket, arra képezték ki, hogy kiszagolják a nőstény pajzstetvek feromonját, még jóval azelőtt, hogy a fertőzés elterjedhetne. A fertőzések korai felismerésével ezek a kutyadetektívek lehetővé teszik a szőlősgazdák számára, hogy célzott beavatkozást hajtsanak végre, csökkentve ezzel a rovarölőszerek használatát és elősegítve a fenntarthatóbb szőlőtermesztési gyakorlatokat.
Hozd ide, Fido!
Bár a kutyák természetüknél fogva rendelkeznek ezzel a „szuperképességgel”, az élvonalbeli szint eléréséhez komoly kiképzésre van szükség. Általában a pozitív megerősítés módszerét alkalmazva a kiképzők a helyes jelzéseket jutalomfalatokkal, játékokkal és dicsérettel jutalmazzák. Hogy megtanítsák őket a hibák felismerésére, a kiképzők szintetikus vegyületeket vezetnek be, köztük a mesterségesen előállított TCA-t. Amint a kutya felismeri a célszagot, megtanítják, hogyan jelezze az észlelést – leüléssel, mancsolással, ugatással vagy mutogatással, ami egyértelmű jelzést ad a kiképzőjének. Akár a penészes hordódugók felkutatásáról, akár a kártevők feromonjainak jelzéséről van szó, kiképzésüket úgy alakítják ki, hogy szaglásuk pontosságával megbirkózzanak a szőlőtermesztés kihívásaival.
Jobb, mint a tudomány
Igen, a kutyák jobbak, mint a tudomány. Nemcsak gyorsak, de rendkívül hatékonyak is (és nem fizetésért, hanem jutalomfalatért dolgoznak). Akár 300 millió szaglóreceptorral rendelkeznek (szemben a mi mindössze 5 milliónkkal), perceken belül át tudnak szagolni egy egész hordószállítmányt, sokkal gyorsabban lefedve a területet és kikerülve az akadályokat, mint bármelyik labortechnikus, aki mintákat vesz. Ami a költségeket illeti, a kutyás minőség-ellenőrzés egyértelműen a leggazdaságosabb: egy 40 hektáros szőlőültetvény kétnapos átvizsgálása két kutyával és egy kutyavezetővel körülbelül 5200 dollárba kerül, ami átlagosan kevesebb, mint 0,01 dollár szőlőnként – ez lényegesen olcsóbb, mint a laboratóriumi tesztek és a kémiai vizsgálatok. Arról nem is beszélve, hogy egyszerűen imádnivalóak!